Észak-Morvaország jellegzetes, történelmi városa Olmütz, amelyet eleink évszázadkkal ezelőtt csak Alamócnak neveztek. A 101 000 lakosú kisváros a kezdetektől fogva királyi város volt, tele a magyar történelem kis darabkáival. Ma az egyik legnépszerűbb egyetemi város, de Olmütz látnivalók tekintetében is sok meglepetést tartogat.
Talán a legérdekesebb, ami érdemes megjegyezni, hogy Ölmütz tele van mindenféle magyar történelmi emlékkel, ezért nem kell meglepődni, ha utunk során szembe jön velünk a magyar címer.
A városháza – Olmütz látnivalók közül az egyik legérdekesebb
A városháza (namèsti Miru) 1378-ban épült gótikus stilusban, majd reneszánsz loggiákat, kapuzatot építettek hozzá.
A későbbiek során barokkositottäk. Homlokzata ma a barokk és neogótikus elemek ötvözete. Tornya 1443-ban épült, s 1607-ben át-alakitották. Gótikus diszterme a legnagyobbak közé tartozik az országban.
A torony oldalán itt is van Orloj. Igaz, 1945-ben tönkrement, s újjá kellett építeni, de „kerengőjén” most már nem apostolok, hanem az akkori kornak, azaz a kommunizmus szellemében a dolgozók hősei járnak körben: munkások, iparosok, földművesek, orvosok.
A Szentháromság-oszlop
A különleges alkotás 2000-ben felvételt nyert az UNESCO Világörökségi Listára. A 35 méter magas mű egy barokk stílusú szoborcsoportból áll, amit 1716 és 1754 között készült el az Úr dicsőségére és a hála kifejezésére, hogy véget ért a pestis Morvaországban.
Az oszlopon belül még egy kis kápolna található.
A Morva Színház, melynek falán ott van Mátyás király
1479-ben ebben az épületben kötött békét Ulászló cseh király a magyar Mátyással.
Mátyás keresztes hadjáratot indított Pogyebrád György cseh király ellen. A katolikus cseh rendek támogatásával 1468-ban Mátyást cseh királlyá választották, a hadműveletek azonban váltakozó sikerrel zajlottak. A trónt Hunyadi Mátyás még Pogyebrád halála után sem tudta elfoglalni, mert a cseh rendek a lengyel uralkodó, IV. Kázmér fiát, Ulászlót választották királyuknak.
Az újdonsült cseh király és III. Frigyes 1474-ben szövetséget kötött, amelyhez IV. Kázmér lengyel király is csatlakozott. 1474-ben az egyesült német-cseh sereg betört Sziléziába, és ostrom alá vette a Boroszló falai közé zárkózott Mátyást. Ekkor tűnt ki a zsoldos sereg fölénye a feudális haderő fölött. A szövetségesek ostroma meghiúsult.
Ulászló 1478 végén megkötötte Mátyással az olmützí békét, melynek értelmében mindketten megtartották a cseh királyi címet, s megosztották az országot: Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz.
A lengyel származású uralkodó Mátyás halála után 400 ezer forintért visszaválthatja az elfoglalt tartományokat.
A történelmi eseményre a kapu mellett három köbe faragott cimer emlékeztet: egymás mellett láthatjuk a történelmi cseh és a történelmi magyar cimert, meg egy harmadikat is, amely egyes felfogások szerint a lengyel uralkodóké, mások szerint Hunyadi Mátyás hollós címere.
A Szent Vencel-katedrális
Az olmützi püspöki székesegyházat 1109-ben alapították, de külsőre eredetileg egy román bazilika volt. Csak jóval később, 1265-ben építették át gótikus stílusban, majd barokkos stílusban, végül neogótikus szellemben restaurálták.
Belül igen szep fafaragványokat láthatunk, legértékesebb része a gótikus Szent János-kápolna. A templomban két Premysl-király síremléke is megtalálható.
Na de mi köze van ennek az épületnek a magyarokhoz? 1306-ban itt a székesegyház épületénél (katedrális mellett) gyilkolták meg az utolsó Premysl uralkodót, III. Vencelt, s ezzel kihalt az Árpád-házunknak megfelelő cseh királyi dinasztia. III. Vencel 1301. májusától – 1305. október 9-ig volt Magyarország királya.
Ha itt járunk, azért is érdemes a katedrális melletti épületre egy pillantást vetni, mert 1767-ben itt lakott Mozart. Ma az egyetem Történelmi Intézete van benne.
Az érseki palota
A háromkapus nagyépület 1674-ből való, két olasz építész, Luchese és Fontana építette. A Bécsböl elmenekült Habsburg család egy része, köztük Ferenc József is itt lakott 1848-ban. Itt is lett Austria császára ugyanezen év december 2-án.
Az eseményről Alexander Hübner diplomata így írt:
Pontosan nyolc órakor kinyílt a trónterem ajtaja, hogy a főherceg, a főhercegnők, a miniszterek, Windisch-Grätz tábornok, Jelačić bán és Grünne gróf bebocsájtást nyerjenek. Mint jegyzőkönyvvezető, én is jelen voltam ennél a történelmi aktusnál. Miután bezárult mögöttünk az ajtó, megjelentek őfelsége és neje, azután Ferenc Károly hitvesével és fiával
A leköszönő Ferdinánd császár „Isten áldjon, csak légy derék, az Isten majd megóv téged” szavakkal adta át a hatalmat I. Ferenc Józsefnek.
A királyváltást az országgyűlésen elutasították, mondván a trón csak az előző uralkodó halálával üresedhet meg, tehát V. Ferdinándot tartotta továbbra is királynak.
Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849. március 4-én itt Olmützben. Az alkotmány tulajdonképpen az 1848-as áprilisi törvényeket vonta vissza, valamint eltörölte az 1848-as év előtti rendi alkotmányt.
Ezen felül leválasztotta Erdélyt, Horvátországot, Szlavóniát és a Partiumot Magyarországtól. Tulajdonképpen az osztrák császárságba történő beolvasztást rendelte elő. A rendelet megszüntette és részekre osztotta az önálló királyságként működő Magyarországot.
Az épületben megírt és kihirdetett olmützi alkotmány sohasem lépett életbe, mert Magyarországon ekkor még nem ismerték el ő mint uralkodót, hanem egészen a trónfosztás kimondásáig V. Ferdinándot tekintették koronázott királynak, így a Ferenc József nevéhez fűződő dokumentumot sem tekinthették hatályosnak.
Fegyvertár
Az érseki palotával szemben levő tér sarkán áll. 1771-ben épült a kor kaszárnya-stílusában. Olomouc érseke ugyanis ellentmondott II. József vallási reformintézkedéseinek. A császár azzal figyelmeztette a valóságos erőviszonyokra, hogy az érseki palotával szemben építtette fel a fegyverraktárat.
Ha tetszik az Olmütz látnivalók cikkünk, ne felejts el feliratkozni a hírlevelünkre sem!
Az egyetemi negyed a régi városfallal és a parkkal – ahol pihenhetünk ha megnéztük Olmütz látnivalók mindegyikét
A námèsti Republiky, az Universitni ulice &s az Universitni námèsti környéke – mint a nevek is mutatják: az egyetemi negyed. A barokk épületek udvarának hátsó fala az egykori városfallal azonos, s alattuk húzódik a Bezruc-park.
Érdekelnek az utazással kapcsolatos írásaink? Kattints az utazás rovatra!
