Drámai a helyzet Tatán, ahol a szilveszteri durrogtatás után alig maradt vadlúd a tónál. Az önkormányzat rendeletben tiltotta meg még 2018-ban a tűzijáték használatát, mégis voltak, akik úgy érezték, jó móka a természetvédelmi területen durrogtatni.
A tatai Öreg-tó Európa egyik legkülönlegesebb vízimadár telelőhelye, hiszen a kontinensen sehol másutt nem látni egy város közepén tízezer számra gyülekezni vadludakat, récéket, sirályokat és más vízimadarakat. A tó a távoli északról a Kárpát-medencébe érkező vadludaknak az egyik legrangosabb pihenőhelye, amelynek védelmét helyi, országos és nemzetközi jogszabályok egyaránt biztosítják.
Tata városa okkal alkotta meg helyi rendeletét 2018-ban a tűzijátékok tilalmáról, hiszen több természetvédelmi civil szervezet is megkongatta a vészharangot, hogy ha a tűzijátékozás a korábbi szinten folytatódna, akkor előbb-utóbb búcsút inthet a tó a nemzetközi rangjának.
A tataiak rendkívül bíztató módon viszonyultak az új korlátozáshoz, és a tűzijátékok használata az elmúlt években a töredékére csökkent. Ezt meghálálták az itt pihenő vadludak is, hiszen az újév hajnalán ezerszámra, sőt tízezres mennyiségben is kitartottak az elszórtan mégis jelentkező tűzijátékok ellenére.
Négy szilveszter is úgy telt, hogy rendkívül kedvezőek voltak a tapasztalatok:
- 2019-ben 13 400
- 2020-ban 5 800
- 2021-ben 11 500
- 2022-ben 13 400 példány tartott ki január 1-re virradóan a tavon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Komárom-Esztergom megyei csoportja szerint az idei szilveszter drámaian más volt.
Az egyesület arról számolt be a közösségi oldalán, hogy már a karácsonyi szentestén megkezdődtek a durranások. Nem nagy számban, de mégiscsak zavaróan. És az akkori 35 000 vadlúd sereg napról-napra elkezdett fogyatkozni.
Szilveszter napjára alig 5000 lúd maradt azon a tavon, amely valóban arra lenne hivatott, hogy a kontinens egyik legkülönlegesebb vizes élőhelye maradjon, igazi kincsként ebben a zajos, lüktető, dinamikusan változó világban.
Újév hajnalára mindössze már csak 1200 lúd tartott ki a korábbi 35 000-ből.
Néhány önfeledten ünneplő „tatai”, dacolva a városlakók túlnyomó többségének ellenérzésével, vette magának a bátorságot, hogy a tiltás ellenére, és fittyet hányva a természetvédelmi jogszabályokra, úgy lövöldözze el a rakétáit, hogy azzal hosszú évek után idén ismét szétkergessen madarakat, kutyákat, egyéb házi és vadon élő állatokat, és okozzon rossz érzéseket annak a több tízezernyi tatainak és a városba látogató turistáknak is, akik az óévet egyébként csendesen, másokat nem zavaró módon, ám mégis jókedvűen szerették volna elbúcsúztatni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy ha az ilyenfajta szilveszterezés a következő években megismétlődik, valóban a szemünk láttára veszíti el varázsát Európa egyik legkülönlegesebb vadlúd telelőhelye.
