Pécs, ez a gazdag történelmű, mediterrán hangulatú város, számos kulturális és építészeti kinccsel büszkélkedhet. Ezen kincsek egyike a belváros szívében, a Kossuth téren álló, lenyűgöző pécsi zsinagóga. Ez az épület nem csupán egy vallási helyszín, hanem a pécsi zsidó közösség történetének, kitartásának és megújulásának élő emlékműve, mely a kezdetektől napjainkig számtalan eseményt megélt.
A kezdetektől a virágkorig: A zsinagóga története
Pécs zsidó közössége a 18. század végén, a 19. század elején kezdett megerősödni. Az első, még szerény imaház a mai Ferencesek utcája környékén működött. Azonban ahogy a közösség létszáma és gazdasági ereje nőtt, egyre inkább felmerült egy méltó, nagyobb zsinagóga építésének gondolata. 1860-ban vásárolták meg a mai telek egy részét, majd 1865-ben került sor az alapkőletételre.
A zsinagóga a korszak neves építésze, Feszl Frigyes tervei alapján épült, aki a budapesti Vigadó tervezőjeként is ismert. A kivitelezést Kauser Lipót építőmester végezte. A neológ zsinagóga 1869. július 22-én, nagy ünnepségek keretében nyitotta meg kapuit. Ez a dátum jelentős mérföldkő volt a pécsi zsidóság életében, hiszen ekkor vált láthatóvá és kézzelfoghatóvá a közösség ereje és elkötelezettsége.
A 19. század második fele és a 20. század eleje a pécsi zsidóság virágkorának számított. A közösség aktív szerepet játszott a város gazdasági és kulturális életében, számos ismert gyáros, kereskedő, orvos, jogász és művész került ki soraikból. A zsinagóga nem csupán istentiszteleti helyként funkcionált, hanem a közösségi élet központjaként is, ahol oktatási és kulturális programokat is tartottak.
A tragédiától a megújulásig: A 20. század viszontagságai
A 20. század azonban súlyos megpróbáltatásokat hozott a pécsi zsidó közösség számára. Az első és különösen a második világháború, a holokauszt pótolhatatlan veszteségeket okozott. A zsinagóga is megszenvedte a háborús éveket, és bár közvetlen bombatámadás nem érte, állapota fokozatosan romlott. A deportálások következtében a közösség létszáma drasztikusan lecsökkent, és sokan, akik túlélték, nem tértek vissza Pécsre.
A háború után a túlélők és az újonnan érkezők erejüket összeszedve próbálták újjáépíteni a közösségi életet. A zsinagóga fenntartása azonban egyre nagyobb kihívást jelentett. Az állagromlás olyan méreteket öltött, hogy az 1980-as évekre az épület bezárására kényszerültek a balesetveszély miatt. Ez az időszak a pécsi zsidóság egyik legsötétebb korszaka volt, hiszen a zsinagóga, a közösség jelképe, pusztulásnak indult.
A rendszerváltás után, a 90-es években, a pécsi zsidó közösség új reményt kapott. Elindultak a tárgyalások a helyreállításról, és a város, az állam, valamint nemzetközi zsidó szervezetek összefogásával 1999-ben megkezdődhetett a pécsi zsinagóga átfogó felújítása. A munkálatok során igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, a lehető legpontosabban rekonstruálni a díszítéseket és a belső teret. A több évig tartó felújítás eredményeként a zsinagóga 2005-ben ismét megnyithatta kapuit, visszanyerve régi pompáját.
A pécsi zsinagóga építészete és belső tere
A pécsi zsinagóga eklektikus stílusban épült, melyben a neoromán, neogótikus és mór elemek harmonikusan ötvöződnek. A Rákóczi út felől nyíló főbejárat felett magasodik a két, hagymakupolás torony, melyek jellegzetes pécsi látványt nyújtanak. A homlokzaton a tízparancsolat két kőtáblája látható, mely a zsidó hit alapjait szimbolizálja.
Az épület belső tere lenyűgöző. A háromhajós elrendezésű zsinagóga központi hajóját gazdagon díszített oszlopok és árkádok keretezik. A nők számára kialakított karzat a földszinti teret U alakban öleli körül. A falakon a zsidó szimbólumok, ornamentikus díszítések és héber feliratok láthatók, melyek mind a hitet és a hagyományokat idézik. A színes üvegablakok, melyek bibliai jeleneteket és zsidó motívumokat ábrázolnak, szemet gyönyörködtetőek, és a beáramló fényt is különleges módon szűrik.
A frigyszekrény, vagy más néven tóra-szekrény, a keleti falon, Jeruzsálem felé nézve található. Ez a zsinagóga legszentebb része, itt őrzik a tóratekercseket. A frigyszekrényt gazdagon faragott fa borítja, és aranyozott díszítésekkel van ellátva. Előtte ég az örökmécses, mely a hit folytonosságát jelképezi.
A bima, vagy felolvasóasztal, a központi hajóban kapott helyet, innen olvassák fel a Tórát az istentiszteletek során. A zsinagóga padjai a férfiak számára vannak fenntartva, míg a nők a karzaton foglalnak helyet, ahogy azt az ortodox zsinagógákban megszokott.
A pécsi zsinagóga különleges akusztikával is rendelkezik, mely hozzájárul a liturgikus zene és az imádságok felemelő hangulatához. A restaurált orgona, mely az építés idejéből származik, szintén a zsinagóga büszkesége, és a mai napig használatban van.
A pécsi zsinagóga ma: Élő közösség és kulturális örökség
Ma a pécsi zsinagóga nem csupán egy történelmi műemlék, hanem a Pécsi Zsidó Hitközség aktív és élő központja. Rendszeresen tartanak istentiszteleteket, ünnepeket, és a közösség tagjai számára különböző programokat szerveznek. Emellett a zsinagóga nyitva áll a látogatók előtt is, akik szeretnék megismerni a pécsi zsidóság történetét és kultúráját. Idegenvezetés keretében bemutatják az épületet, annak történetét és a zsidó vallás alapjait.
A zsinagóga nemzetközi szinten is elismert kulturális örökségi helyszín. Szerepet játszik a Pécsre érkező turisták kulturális programjában, és a párbeszéd, a tolerancia és a megértés szimbólumaként is szolgál. A Pécsi Zsidó Hitközség azon dolgozik, hogy a zsinagóga ne csupán a múlt emlékműve legyen, hanem egy élő, virágzó központja a zsidó kultúrának és vallásnak, mely a jövő nemzedékek számára is megőrzi a közösség hagyományait és értékeit.
